Azt hiszem nekilátok egy amolyan éves összefoglalónak, mert 2011-ben a magyar CrossFit háza táján elég sok minden történt és kerekedett. Végülis fiatal ez a dolog még itthon, nem rég még házi versenyekkel kezdtük, aztán országos szintű teremgyűléseket csináltunk, betörtünk a csilli-villi expokra, megöltünk és elástunk pár funkcionálatlan mozgású gorillát. Egészen odáig jutottunk, hogy a pár csapatból, valamint a max 20 fős kis táborunkból mára egy egész horda lett, akiket tegnap majdnem fel is jelentettek a gyülekezési jog megsértéséért, szóval azt hiszem sokan vagyunk. És egyelőre megőriztük azt a nagy előnyét ennek az egésznek, hogy nem kezdtek még el tolongani az önjelölt CrossFit hősök, mint esetleg ez történik a bádibildingben, akik tulajdonképpen rombolhatnák az élmezőnyt a hihetetlen szakbarbárságukkal. Ezt a most már nem kevés CrossFit-el, Kettlebell-el foglalkozó magyar termeknek köszönhetjük, akik nagy erőkkel próbálják kézben tartani a dolgot, valamint annak, hogy sikerül tudatosítani az emberekben, hogy ez nem egy olyan sport, amit edzői felügyelet nélkül lehet csinálni. Bár természetesen még nagyon sok javítani való van, de ha csak két mércét szeretnénk, hogy mennyire vagyunk sikeresek a mozgalmunkkal, akkor tessék: csatlakozott hozzánk a hazai CrossFit importőre, Radnai Tamás és csapata, akik eddig teljes erejükkel próbálták kivonni magukat a dolog alól, hiszen ha baromi őszinték vagyunk, akkor az elején ez egy nevetséges hülyeség volt, amiben pár ember látott fantáziát, és ragaszkodott hozzá. Mondjuk úgy, hogy betörtük őket :) És bár ettől függetlenül, de azért valamilyen szinten mégis kapcsolódik a dologhoz, van egy profinak mondható versenyzőnk idehaza, akit bár egyelőre megközelíteni sem tud senki, én bízom benne, hogy lesznek felzárkózások, és a hazai élet még izgalmasabb lehet. Mert ha valaki unalmassá teszi ezeket a versenyeket, az bizony Kovács Lacee, aki még mindig menetel előre, mint egy rohadás gép, és mindig egyre jobb lesz. Szerintem teljes joggal lehet büszke rá bárki itthon, akit egy kicsit is érint ez a sport, és jövőre egészen biztos, hogy újra ott lesz Európában az élmezőnyben, és végül Amerikában láthatjuk majd, ahol elbukik valami hülyeségen :D Persze nem fog :)
Ez volt a második igazi csapatversenyünk, mondhatni az elsőhöz képest is még jobban kiforrta magát, pedig már az se szarral gurított. Látványos volt, izgalmas, ha a Beast&Barbells bikaondón nevelt versenyzőit nem számítjuk, akkor még szoros is. Voltak szép halálok, valamint elképesztő teljesítmények, amiket például a Testakadémia New Generation csapata művelt, ahol az átlag életkor egészen biztos nem volt több 17-18-nál. Szóval őket mindenképp érdemes kiemelni, mert ők a bizonyíték arra, hogy elindult valami. Inkább csak megerősítés, mert azért Cegléden is gyülekeznek már a hasonló korú kis pöcsösök és nunisok, egyáltalán nem szar teljesítménnyel, és baromira irigylem is őket, hogy ők ennyire korán elkezdhették ezt az egészet.
Beast&Barbells csapatában egyébként a szokásos brigád versenyzett:
Némedi Szilvi aki a maga kis 50 kilójával szaggatta fel a 115kgot, és bár kihagyott most edzésből rengeteget, ami meg is látszott a teljesítményén, ami máskor kiemelkedően magas, de hát így se hozott szégyent senkire :)
Kocsis Katus, aki egy állat, most mindenki láthatta. 140kgos Deadlift... hmm végülis egy pár fiúkát lazán elpicsázna vele, és mellé még bírja is a terhelést, mint az igás ló. Csupa szép jelzővel illettem :) De mind a legpozitívabb.
Nagy Ádi, aki életében először eljött egy CF versenyre, ahol nem volt bebaszva, vagy legalábbis nem volt atom másnapos, úgy hogy a világáról nem tud. Annyi derült most ki, hogy tök mindegy iszik vagy sem, így is elég jól zúzza.
Aztán itt van a mi kis gyöktörzs Lackásunk, aki egy egész közösséget tart életben az idióta feladatsoraival, amikkel rendszeresen embert öl. Egy egész terem, és mondhatni egy egész ország elég durva motivátora. Azt se tudom, hogy van-e ilyen szó egyáltalán, de tök jól hangzik.
Na szóval brutál eredménnyel megint bezúzták az első helyet.
A feladatsorok megint hozták az elvárt színvonalat, végre mindenki megízlelhette, hogy milyen beszarni a Prowler mögött. Bár klasszabb lett volna, ha mondjuk hányásig kell tolni :D Azt hiszem Cegléden elég sokan szenvedtek már el hasonló balesetet. Nagyon nem részletezném most a többit, mert elég hosszadalmas lenne, de tényleg fasza volt.
Nem tudom, hogyan fog alakulni a következő évünk, de ha ezen az úton haladunk tovább, akkor 2-3 éven belül teljesen biztos, hogy lesz nemzetközi, de legalább európai színvonalú versenyünk.
Boldog Karácsonyt, meg jó pihenést mindenkinek, ábeleszkóbelesz
